2019. március 14.

Az öko-munkacsoport kirándulást szervezett azoknak a fiataloknak, akik kitartóan sportolnak, dolgoznak. A 2018/2019-es tanév kiemelt nevelési-oktatási feladatai között szerepel intézményünkben a gyermekek, tanulók testi nevelésének, fizikai állóképességének fejlesztése.
2019. március 06-án 10:00 órakor érkezett a kiránduló csoportért a külön busz, amit a Hegyhát Alapítvány támogatásával rendeltünk meg. Kellemes, alig több, mint egy órás utazás után érkeztünk meg a fővárostól mindössze 40 kilométerre, Tata és Székesfehérvár között, a Váli-völgyben elterülő Alcsúti Arborétumba.

József nádor egykori kastélykertje 40 hektár területű, az ország egyik legeredetibb és legrégibb angolpark jellegű kertje. Itt található az ország legértékesebb élőfagyűjteménye. Fő épülete, a klasszicista kastély, Pollack Mihály munkája, mára csak a homlokzat és a kastélykápolna maradt meg belőle.

Kirándulásunk időpontjának kiválasztása nem a véletlen műve volt, arra készültünk, hogy megcsodáljuk az ilyenkor tömegével nyíló hóvirágokat. Valóban lenyűgöző látványban részesültünk. A mediterrán hóvirágmező több mint 2 és fél hektáron terül el az arborétumban. A kora tavasszal nyíló hóvirágok között hét hóvirágfaj 24 fajtája tekinthető meg.
A hóvirág 2005 óta védett növény, természetvédelmi eszmei értéke 10. 000 Ft, egyetlen szál letépését is pénzbírsággal büntetik.

Az arborétum magját József nádor egykori kastélyának parkja képezi. Ez a terület előtte egy birkalegelő volt. Összesen három fa állt a kertben. József nádor a hírhedten rossz minőségű alcsúti földet azért vásárolta meg, hogy példát mutasson a magyar nemzetnek, hogyan lehet felvirágoztatni a kopár területeket. Szavai szerint „Addig kell ültetni és plántálni, és újra ültetni és újra plántálni, míg végre meg nem fogan."
Ez a mondat eszembe jutatta saját gyógypedagógiai munkánkat. Újra és újra, míg meg nem fogan... Rögtönzött fejlesztő foglalkozás keretében a tapintásunkat finomítottuk, melyhez egy korhadt fatörzset, a kőhíd korlátját és a földre terített mulcsot használtuk, amit tapasztalati úton azonnal meg is vizsgáltunk. Alaposan megnéztük egy kiválasztott platán kérgének változatos színeit, miközben 1 percig némák maradtunk. Körbeálltuk a Nagy platánt és lemértük a kerületét, mely „7 embernyi méretűnek" bizonyult. Elénekeltük a Tavaszi szél vizet áraszt című dalt. Az egyik napos réten, páros gyakorlat során megkerestük a közös tengelyt választott társunkkal, melynek segítségével egyensúlyt teremtettünk, hogy a testtudat fejlesztése se maradjon ki a sorból. Elolvastuk a kihelyezett ismertető táblákat és értelmeztük a rajzos piktogramokat.
Felkutattuk térkép alapján az arborétumban található tó szigetének különlegességét az észak-amerikai lombhullató mocsárciprust, ami a talajból fölfelé álló, úgynevezett légzőgyökereket is fejleszt, melyek a fa tövétől akár 15 méterre is felbukkanhatnak.
Felnőtteknek, gyerekeknek egyaránt bőséges ismeretszerzésre adott lehetőséget az arborétumban eltöltött idő. A sok sétálás után leheveredtünk a sarjadó fűbe a ragyogó napsütésben, miközben megosztottuk egymással személyes élményeinket.
Másik útvonalon tértünk vissza Budapestre, így az etyeki úton áthaladtunk a védett platánfasoron, az út egy kis „hullámvasutazást" is tartogatott a fiatalok nagy örömére. Kitekintve a buszból láttuk a Korda Filmstúdiót és áthaladtunk a Biatorbágyi vasúti viadukt alatt. A kirándulásról több tucat fotót készítettünk, amiket azóta is lelkesen nézegetünk.
Az öko-munkacsoport tagjai már a következő úticélt tervezik.

Pletser Ágnes                         
gyógypedagógusés az öko-munkacsoport tagjai

Forrás:
http://www.alcsuti-arboretum.hu/
http://www.dunaipoly.hu
Wikipédia
Kihelyezett tájékoztató táblák, prospektus