2016. március 22.

„A Kék madarat nem kell távoli országokban keresni. A Kék madár mindig velünk van, ha szeretjük egymást, és örülünk az élet legkisebb ajándékainak is. De mindig elrepül, ha bántjuk egymást, ha irigykedve figyeljük a mások örömét. Mert a Kék madár maga a boldogság, és kalitkája: az emberi szív. „
Maurice Polydore Marie Bernard Maeterlinck : A kék madár
A boldogság napja március 20.

Mi a boldogság és mikor vagyunk boldogok? Nagyon nehéz megfogalmazni! Minden ember különböző dolgok és történések hatására érzi magát boldognak. Sajnos mostanában nagyon kevés embert látunk boldognak, de már az is bíztató, hogy ennek hiányát az emberiség felismerte. Hallani országokról, ahol már tantárgy a Boldogság. Nagy felelősség van rajtunk pedagógusokon, nevelőkön.
El kell mondani gyermekeinknek, hogy a boldogság nem egy nagy dolog, hanem mindennapi apró, pici történések összesége. Hiszem, hogy meg kell tanítani észrevenni a szépet, a jót, a napi békét, kedvességet, stb. Elengedhetetlen a felnőtt példamutatása, mert tanítani lehet a boldogságot, de mint minden más ez is belülről fakad. Szakemberek szerint a boldogság nem más, mint képesség s ebből kiindulva először nekünk pedagógusoknak kell képessé válnunk a boldogsára, mellyel majd kifelé tükrözve tudjuk a ránk bízott diákok boldogság képességét is fejleszteni.
Mi, itt a Gennaro iskolában nagyon szerencsés helyzetben vagyunk, mert csodálatos zöld környezet vesz minket körül. A tanterem ablakán kinézve sokszor látunk ugráló mókusokat a fákon, harkályokat és különböző madarakat. Madárbarát iskola révén több madáretetőnk is van, így akár a számolás-mérés órát megszakítva az ablakhoz sietve rácsodálkozhatunk a cinkék ügyességére, ahogy kapaszkodva a magokat eszegetik. Szerencsések vagyunk abban is, hogy a madárcsicsergést nemcsak CD-ről hallgathatjuk. Most, hogy beköszöntött a tavasz az iskola udvarán nap mint nap szemlélhetjük, hogy milyen szépen nyílik a hóvirág, az ibolya és a kankalin. Aztán amikor elnyílik a hóvirág már észrevehetjük, hogyan nyiladoznak a tulipánok és rügyeznek a rózsák. A nap is szépen süt, mint ahogy ma délelőtt is megállapítottuk a gyerekekkel s milyen nagy kincs, hogy olyan tantermünk van, ahová besüt a nap. Megfogalmaztuk azt is, hogy csodaszép lesz, ha az ablakunk előtti gesztenyefa kivirágzik.
Miután mindezeket megbeszéltük, olvastunk egy kis történetet a madarakról, majd körülültük a nagyasztalt és a gyerekek nagy örömére kifestettük a papírmadarakat. Kékre. A gyerekek nemcsak örültek a festésnek, hanem a napsütötte tanteremben szépen, csendben, nyugodtan dolgoztak. Ezután közösen megfogalmaztuk, hogy jó jónak lenni, jó a béke, ami körülvesz minket és időnként a csend is kell... Szeretjük egymást. Boldogok vagyunk. Nemcsak a boldogság napján.

Boros Attiláné  
gyógypedagógus