2015. szeptember 03.

Öt évvel ezelőtt vette fel az iskola Gennaro Verolino nevét. Ebből az alkalomból, mint azóta minden évben megemlékezést tartottunk a szobornál. Az intézmény kertjében álló mellszobor Boros Péter szobrászművész alkotása, aki a névadó idején az iskola munkatársa volt.
Nagy gondot fordítunk arra, hogy ápoljuk névadónk emlékét, a tanulóinkkal – képességeiknek, készségeiknek, meglévő kompetenciáiknak megfelelően - megismertessük embermentő tevékenységét, hivatását, valamint azt a szellemiséget, amely ténykedése közben motiválta.

„A második világháború idején két szentszéki diplomata, Angelo Rotta budapesti apostoli nuncius és asszisztense, a jóval fiatalabb Gennaro Verolino magyar zsidók ezreit mentette meg az elhurcolástól. Nemcsak a diplomácia eszközeit alkalmazták, hanem az igazságosság nevében éltek a megtévesztés lehetőségeivel is." – írja Matteo Luigi Napolitano a Budapest Igazai – A Soá és a vatikáni diplomaták könyv szerzője.
Dr. Rosalba Verolino – névadónk unokahúga – elmondásából tudjuk ( 2015. április 15-én járt iskolánkban), hogy Gennaro Verolino rendkívül szerény ember volt. A család a nápolyi „Mattino" újság 2004. október 4-én megjelent számából tudta meg, hogy Mons. Verolino „Per Anger" kitüntetést kapott. „Nagybátyám soha nem beszélt róla, alázatos, egyszerű és tapintatos volt, mint mindig. Számára 1944 eseményei nem voltak annyira kiemelkedőek, hogy beszélni kellene róluk. Ő hős volt a maga egyszerűségében."
2015. szeptember 28-án Emlékkonferenciát tartunk az öt éves évforduló tiszteletére.

Ammerné Nagymihály Emília
igazgató