2020. március 05.

„Egyszerre mégis rezzen a táj: hármat fütyül egy kismadár... nyitnikék, fütyüli, nyitnikék, szívnek és tavasznak nyílni kék!" - csicsergik a cinegék Szabó Lőrinc versében.
A népi hiedelem szerint, ha február 19-én, Zsuzsanna napon megszólal a nyitnikék, közeledik a tavasz. Izgatottan hallgatóztunk ezen a napon a fiatalokkal, meghalljuk-e a cinegék hangját.

Nem csalatkoztunk: egész nap hallhattuk éneküket. Kerti sétánk alatt, a természet változásainak jeleit keresve megtapasztaltuk, hogy iskolakertünkben elkezdtek bújni a tavaszi virágok, tudtuk, hogy a tavasz első hírnökei, a hóvirágok hamarosan kibontják szirmaikat. Informatika órákon buzgón kezdtük keresni az interneten, mikor kezdődik az Alcsúti Hóvirágünnep, hiszen a tavalyi évben sok szép élménnyel tértek haza diákjaink erről az eseményről.
Egy friss, hűvös, ám napsütésekkel tarkított február végi napon látogattunk el az öko munkacsoport szervezésében az Alcsúti Arborétumba, ami a Váli-völgyben helyezkedik el. Buszos kirándulásunk költségeit intézményünk Alapítványa, a Hegyhát Alapítvány fedezte.

A természetvédelmi terület bejáratánál, kis domboldalon kisebb, nyíló hóvirágmező fogadott bennünket, színes krókuszokkal tarkítva. A fiatalok örömmel fedezték fel a szemet gyönyörködtető látványt. Tízórai után természetismereti sétánkat kultúrtörténeti ismeretekkel gazdagítottuk. A sok látnivaló között a bejáratnál kapott térkép segítségével tájékozódtunk, alkalmazva számolás-mérés órán szerzett ismereteinket. Érdeklődő, figyelmes csapattal mentünk: egyik tanulónk az út elején meg is megkérdezte: "Anett néni, ma mit tetszik mesélni?" Az érdeklődésnek megörülve röviden elmondtam az Arborétum történetét: a terület egy angolpark része, amit az 1800-as évek elején létesítettek. Számtalan növényritkaságnak, védett növényfajnak ad otthont. Telepítése az ország akkori nádora, a Habsburg József nádor nevéhez fűződik. Építészeti emlékei, melyeket kíváncsian fedeztünk fel, műemléki oltalom alatt állnak. A Grotta Mária szobránál lecsendesedve álltunk, a kőhídon izgatottan kerestük a tájékoztató táblán olvasott "C.J." monogramot. A „legmagyarabb Habsburg" kastélyának egyetlen megmaradt falánál elképzeltük, milyen lehetett ott az élet egykor, József nádor idején.
Kirándulásunk során megfigyeltük a tavaszi természet változásait. A fák és bokrok még alig kezdtek rügyezni, ám alattuk szelíden hunyorok bontogatták szirmaikat. Élvezettel fedeztük fel három fajtájukat is. Pár lépés után, a fák között szinte határtalan hóvirágmező fogadott bennünket. Szemet és lelket gyönyörködtető látvány volt! A mellette kihelyezett táblákat elolvasva új ismeretekkel lettünk gazdagabbak. Így tudtuk meg azt is, hogy 7 hóvirágfaj 24 fajtája található meg az előttünk elterülő hóvirágszőnyegben. A kis patakok, tavacskák körül újabb védett növényeket, bimbózó téltemetőt, néhány szártalan kankalint, épphogy bújó nárciszokat, fedeztünk fel. A mocsári ciprus léggyökerei különleges látványt nyújtottak. A környezetismeret órán csak képeken látott növényeket élőben csodálhattuk meg. Egy hatalmas platán kerületét „öllel" lemérve öleltük át a fát - 12 fiatal kartávolsága kellett hozzá. Természetszeretetüket kifejezve néhányan meg is szeretgették az idős faóriást. Tanulóink kérdezgették, hogy vissza megyünk-e, amikor ezek a virágok fognak nyílni. Néhány szál ibolya látványa a babaház alatt egy ismert dalt juttatott eszünkbe, amit el is énekeltünk: „Mély erdőn ibolyavirág..."
Egy kis területen kihelyezett madárodúkat fedeztünk fel. A mellette lévő tisztásra settenkedve csendben figyeltünk, hátha meglátunk egy-két madarat. Ehhez egy-egy fiatalnak nagy önuralomra volt szüksége, de igyekezetüket siker koronázta. Közelünkben kúszott egy fatörzsön a fakusz, az alacsony ágak közt sárga csíz engedte magát megfigyelni. A fák és bokrok között feketerigó, cinege repkedett.
Kirándulásunk nagyon jól sikerült, számtalan élménnyel, új ismeretekkel tértünk vissza az iskolába. Az Arborétumban töltött idő alatt megtanultuk, hogy a természetben vendégek vagyunk, tisztelni és óvni kell az ott élő élőlényeket, hogy sokáig gyönyörködhessünk bennük.

Schrantz Anett 
gyógypedagógus